Furcsa dolog, ha az ember olvas egy könyvet, amely az évszázad telével küzdő New Yorkban játszódik, repkednek a mínuszok, minden napra jut egy hóvihar vagy ónos eső, a hőmérséklet a 15 fokot verdesi mínuszban, a könyv címe mégis az, hogy Hőségriadó. Véleményem szerint egy hatásvadász címfordításról lehet szó, ugyanis az eredeti Heat rises, a ’heat’ pedig a főszereplő nyomozónő vezetékneve, a ’rises’ pedig a történet egyik szálát képező előléptetésre vonatkozhat. Egyébként a hőségriadó a modern krimik közül magasan nem emelkedik ki, de nem árulok zsákbamacskát azzal, ha a kategória felső rétegéhez sorolom. A klasszikus „agathachristie-s” krimiktől (amelyeknek manapság szintén divatja van) annyiban tér el, hogy egyéb bonyolító tényezők is hátráltatják a nyomozók munkáját, például politikai indítékok, hangsúlyosabb szerepet kap a szerelem, zord az időjárás, stb.

A történet főszereplője Nikki Heat, aki gyilkossági nyomozóként dolgozik a new york-i 20. körzetben.  Éppen egy köztiszteletben álló pap halálesetében kezdi meg a nyomozást, de – ahogy lenni szokott – több furcsa körülmény is hátráltatja, vagy nehezíti a nyomozást. A klasszikus Ki a tettes? kérdésre nyilvánvalóan a könyv végén kapjuk meg a választ, ahogyan arra is, hogy miért viselkedik feltűnően furcsán a főnöke, Montrose kapitány, miért függesztik fel Nikkit a nyomozás kellős közepén, amikor a hadnagyi előléptetés mellett egy kapitányi poszt is várna rá?

Nikki önfejű, erős, belevaló nyomozónő, éles ésszel és kis termete ellenére harcos alkattal, így a felfüggesztés, és az életére törő különböző egyének vagy csoportok sem állíthatják meg abban, hogy kiderítse az igazságot az ügyről és a saját becsületét is tisztára mossa. Mellette áll az oknyomozó újságíró, Jameson Rook, aki fanyar humorával mindig képes mosolyt csalni Nikki arcára, lassan bontakozó szerelmük pedig a legnehezebb időkben is támaszként szolgál a nőnek. Bizalmatlanság, intrika is felüti fejét, de ezek nem érnek teljesen célba. Rook egyébként egy igazán kíváncsi természet, a világ bármely táján képes túlélni és derűs életszemlélete mindig átsegíti a bajon. A már említett fanyar humor a kiváló fordításnak köszönhetően a magyar olvasóknak is élvezhető marad. Ha már itt tartunk, a történetben popkulturális utalások is hemzsegnek, de Zelei Róbert fordítása jól átadja ezeket és amúgy sem lehet kifogásunk a fordítás minőségével. Rook mellett Nikki csapata is, nyomozótársai is feltétlenül megbíznak benne, mentik az életét, és támogatják titkos nyomozásában.

Az a jó New Yorkban, mint helyszínben, hogy hatalmas és általában az olvasó nem foglalkozik azzal, hogy mi hol van. Hatalmas és kusza város, de témát bőven tud szolgáltatni, mert pezseg is. Az átlag ismeri a Central Parkot, Manhattant, talán Bronx-ot, de hogy a 74. utca vagy a Harmadik sugárút merre van, azt senki nem tudja. Kivéve, aki térképpel együtt olvassa a könyvet. Ennek ellenére a helyszínek leírásai rendben vannak, a technikai háttér és az eljárások menete is hitelesnek tűnik a laikus olvasó számára, a karakterek rétegelt felépítésűek, a főszereplők jobban, a mellékkarakterek csak funkcionálisan – de nem hanyagul – vannak kidolgozva. A cselekmény izgalmas és mindig tartogat fordulatokat, ezért úgy gondolom, a könyvet egy huzamban elolvasva nagyobb élmény megemészteni, részletekben viszont a várakozás izgalma járul hozzá az élményhez. A Hőségriadó Richard Castle (igen, a szerző a tévésorozatból ismerős) Heat-sorozatának harmadik darabja (néhol az előzményekre is találhatunk utalást, ami dicséretes írói tulajdonság), különálló történetekkel, de ugyanazzal a főszereplővel és csapatával.

Még egy pár szó magáról a könyvről: a sötét színekkel (fekete, bordó, narancs) operáló borító igazán tetszetős, bár a Könyvmolyképző Kiadó termékei mindig látványos borítóval készülnek. A nyomdai minőség is rendben van, olvasható betű, jó minőségű papír, stabilnak látszó ragasztott kötés (az én példányom puhaborítós, de létezik keménytáblával is). Minőségi kiadványról beszélünk tehát, amely örvendetes módon és a trenddel ellentétben nincs tele magasztaló idézetekkel (csak egy van a borítón), belül sem, így az olvasót szinte nem befolyásolja semmi.

Végszóként ajánlanám annak ezt a műfajt, aki kedvelte Ed McBain könyveit, vagy kedveli a modern krimiket, amik a férfiasabb fajtából valók. Nem egy többszöri olvasásra teremtett, mélyfilozófiai mű, de amíg a kezünkben van, szórakoztat, kikapcsol és ellazít, ami egy hosszú munkanap után nem is lehetne hálásabb feladata egy könyvnek. Castle pedig beállhat a középszerű, de az adott színvonalat megbízhatóan hozó írók hosszú sorába. Ha pontoznom kellene, erős 6/10-et adnék rá.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/

Közelednek az ünnepek, ám a hűséges olvasóink számára ilyenkor is tartogatunk újdonságokat. Nem feltétlenül szükséges "feltankolni", ugyanis könyvtárunk december 22-23-án és december 29-30-án is nyitva áll Önök előtt, 8-16 óráig lehet látogatni a részlegeket. A felnőtt könyvtár továbbra is újdonságdömpinggel várja az oda látogatókat. Többek között az NKA pályázat könyvei is kikerültek az olvasótérbe, amelyek között rengeteg értékes kötet található. Például Jókai Mór 50 kötetes válogatássorozata, Gárdonyi Géza művei, vagy az Irodalmi Nobel-díjat elnyert alkotásokat felvonultató sorozat. A pályázatokon kívül saját forrásból is szépen bővül állományunk, ezekből szemezgetünk most.

A klasszikus krimi egyik újonnan feltűnt, magyar képviselője Baráth Katalin. A 19-20. század fordulóján játszódó történetek vintázsképként festik elénk a korszak életét, mindennapjait. Főhőse Dávid Veron, aki egy botcsinálta nyomozónő, Ókanizsán, az álmos kisvárosban lakik. Kalandjai néha a kisvároshoz, néha pedig az egész Osztrák-Magyar Monarchiához kötik, megelevenedik előttünk a klasszikus betyárvilágtól kezdve a lassan világvárossá váló Budapest is. Több vélemény is Agatha Christie-hez hasonlítja Az arany cimbalom című kötetét, amely magyar sajátosságokkal operálva klasszikus, mégis egyedi krimivé válik. A sorozatban több cím is elérhető, jelzete B 31.

Háy János A mélygarázs címet viselő regénye hasonlóan a helyszínhez, félhomályos, sötét és néha elrettentő dolgokkal van tele. Három főszereplője, egy férfi és két nő, akik okokat és válaszokat keresve bolyonganak a mélygarázsban. Talán nem mindenki fogja megfelelően értékelni ezt a gondolatfutamokkal, monológokkal operáló regényt, talán nem mindenkinek fog tetszeni a sötét tónusú hang, de az biztos, hogy aki elolvassa, annál hatást fog kiváltani. Jelzete H 45.

Vidámabb vizekre evezve: megjelent könyv formátumban is Seth MacFarlane legújabb vígjátéka, a Hogyan rohanj a vesztedbe. Aki ismeri a szerző munkásságát, nem fog most sem csalódni, kissé alpári humorral operáló könyve a rajongóknak lehet jó választás. A főszereplő Albert, aki egy poros vadnyugati kisvárosban birkapásztorkodással foglalkozik, a barátnője kidobja, majd banditákkal is összetűzésbe kerül. A főnök feleségével egymásba szeretnek, és mindkettejük életét menteni kell a bandától. A klasszikus elemekkel is operáló western-komédia jelzete M 10, valamint filmváltozata elérhető a Médiatárban.

Következő könyvünk Neil Gordon A hallgatás szabálya című politikai thrillere egy apáról és lányáról szól. Az apa 17 éves korában keresi meg az elhagyott lányt, és kitálal neki mindent a titkos életéről, egyúttal a segítségét is kéri. Az apa múltja, a vietnámi háború ellen folytatott tevékenysége hatással volt az életére, ami miatt folyamatos menekülésre kényszerült, ám most kiderítették, hogy ki is ő valójában... Jelzete G 52.

Robert Littel Legendák című könyve az ősz egyik slágerregénye: volt CIA-s, többszörös személyiségzavarban szenvedő ügynök főszereplővel és feltáró jellegű sztorival.  Ha minden név álnév, ahogy az első mottó szól a könyv elején, akkor ennek is lehet valóságalapja, így pedig még izgalmasabbá válik a történet. Az egész világon játszódó cselekmény pergő ritmusa és szövevényes szálai rászolgálnak a slágerregény kifejezésre. Az írót nem véletlenül hasonlítják John le Carréhoz, aki a műfaj teremtője és igazi mestere. Jelzete L 73.

A skandináv, illetve az északi irodalomban nem csak a krimik népszerűek manapság, hanem a kis balti államok irodalma is. Sofi Oksanen regényei a múlttal való szembenézés eszközei. Történetei a keleti blokk országaiban történt szovjet pusztítást mutatják be, ahol nem csak anyagi, hanem emberi károk is keletkeztek. Talán a balti országokat jobban sújtotta az orosz medve karma, mint hazánkat, de biztos találunk párhuzamot a két ország között. A Tisztogatás és a Mikor eltűntek a galambok című kötetek jelzete O 16.

Teddy Wayne regénye Jonny Valentine szerelmes éneke egy amerikai tini popsztárról szól, akit a tökéletes marketinggépezet megfelelő imázzsal ellátva szupersztárrá nevelt és akiért milliók rajonganak. A gépiesen eltöltött napok és a percre lebontott időbeosztás akkor borul fel, amikor a fiú nyomozni kezd az apja után és rájön, hogy nem igazi az az élet, amit eddig élt. Jelzete W 35.

Az év végéhez közeledve megjelent a legnagyobb online könyváruház blogjának, a Könyves blognak sikerlistás összeállítása. A legjobb 50 könyvet 10-es felbontásban, rövid ismertetővel megtalálhatják azon a blogon, ám a könyvek közül nagyon sok a könyvtárunkban is elérhető, köztük az első helyezett Kitömött barbár is, Péterfy Gergely regénye.

Kellemes ünnepet kívánunk minden kedves Olvasónknak!

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/

Életének 65. évében elhunyt Dienes Eszter, író, költő. Kunhegyesen született (Csörögi Eszter néven) az elemit és a középiskolát is helyben végezte. Ezután Debrecenben tanult népművelő-könyvtár szakon. Szakmájában dolgozott Kunhegyesen, Tiszabőn, majd Törökszentmiklóson, egészen addig, amíg egészségügyi okokból leszázalékolták. Viszonylag későn, 27 éves korában kezdett el verseket írni (egyelőre csak sorokat, amiket sokáig formált még), egy személyes vallomásában pedig háláját fejezte ki szüleinek, hogy írástudóvá tették. Magánéleti okból kezdett írni. Szintén egy vallomásában fogalmazza meg hitvallását: „Nekem a vers sors, játék, katarzis, döbbenet, falat kenyér. Verseket írok magamnak, másokért.” Első verse a Nők Lapjában jelent meg, 1975-ben.

Költeményei az önálló kötetei mellett főként az ESŐ című irodalmi lapban jelentek meg, de olvashattunk, olvashatunk tőle a Hitel, Mozgó Világ, Palócföld, Ezredvég, Parnasszus, Jászkunság című lapok hasábjain is. Verseinek fő témája a gyermekkor és a szerelem, de kun vére láthatóan ott pezseg minden versben. Rapszodikusan írt, pont, mint a személyisége. Sajnos irodalmi munkássága nem kapott olyan figyelmet, amilyet megérdemelt volna, ám szakmai körökben díjakat is elnyert: Mozgó Világ nívódíjat és Jubileumi Príma Díj Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

1990-ben leszázalékolták, a törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Könyvtár nyugdíjasa lett. 2000-ben megjelent a Csak a gyökér legyen erős című szépirodalmi antológiában. A könyvtár mellett működő Pro Bibliotheca Alapítvány volt a társkiadója a 2002-ben megjelent Szerető, este című verseskötetének. A könyvtárunkban rendszeresen tartott író-olvasó találkozókat, felolvasásokat, és gyakran részt vett a Költészet napján megtartott Maratoni versolvasás című rendezvényünkön.

Megjelent kötetei:

Mosolymaradék (versek, Jászkunság füzetek, Szolnok, 1995),
Holdvirágzás (versek, Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2000),

Szerető, este (versek, Barbaricum Könyvműhely, Karcag – Pro Bibliotheca Alapítvány, közös kiadás, Törökszentmiklós 2002),
Kinél az ítélet? (válogatott és új versek, Györfi Sándor kiadása, Karcag, 2009),
Lélekállás-jelentés (válogatott versek, Tempevölgy könyvek, Balatonfüred, 2012).

Búcsúztatása 2014. december 16-án, 13 órakor lesz a katolikus temetőben. Nyugodjon békében.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/

Manapság Oroszország nem éppen pozitív események és történések kapcsán kerül be a köztudatba, ám a politika és a hadi események mellett van még egy olyan oldala az oroszoknak, amely észrevétlenül a csúcsra tör - ez pedig a sci-fi irodalom. Vlagyimir Glukhovsky pár évvel ezelőtt megalkotta a Metro 2033 és Metro 2034 című könyveket, amellyel - talán nem is sejtette - milliónyi követőt és rajongó szerzett. A két kötet azóta univerzumot teremtett és sorra jelennek meg az újabb és újabb, posztapokaliptikus történetek.

Az alapkoncepciót az jelenti, hogy egy atomrobbanást követően a túlélők a metróban kényszerülnek meghúzni magukat és mivel a földfelszínt letarolta az atombomba, ezért a föld alatt kell megteremteniük az új hazájukat és életterüket. Erre kiválóan alkalmas például a moszkvai vagy a szentpétervári metró, ugyanis kiterjedt, rengeteg állomással rendelkező hálózatokról van szó. Az állomáson különböző "törzsek" jönnek létre, akik egymással kereskedve vagy háborúzva, de mindvégig a föld alatt élik le életüket. Míg Glukhovsky inkább társadalomkritikai regényt írt, jelen ismertetőnk tárgyának szerzője, Andrej Gyjakov már akciódús és mozgalmas történettel rukkolt elő.

Két regényének a címe: A fény felé, Vissza a sötétségbe. Helyszíne a szentpétervári metró, a cselekmény maga tulajdonképpen egy küldetés végrehajtása, amelyet egy Dárda nevű sztalker (katona, felderítő, harcos) vezet, aki épp akkor vesz maga mellé egy 12 éves kisfiút, Glebet (ő a másik főszereplő). Az osztag a rengeteg mutáns szörny támadása és az ellenséges természet útvesztői között kényszerül eljutni úti céljához, ahol nem marad el a happy end sem. Útközben azonban kiderül, hogy az emberek egymásra sokkal veszélyesebbek, mint a természet bármelyik csúf kreálmánya.

A Vissza a sötétségben érzésem szerintem olvasmányosabb egy fokkal, itt már a metrón belül játszódnak az események, klasszikus elkerülős, nyomozós történet, izgalmas és adrenalindús jelenetekben gazdag cselekménnyel. Csak az írói fantázia szabhat határt annak a képzelt világnak, amelyet látunk, olyan lényekkel és környezettel, amely vizuális megjelenítés útján bizonyára lélegzetelállító és félelmetes lehet.

A társadalomkritika és az emberi méltóság bármilyen körülmények közötti megőrzése hangsúlyos szerepet kap a könyvekben, emellett arra is rávilágít, hogy mennyire sérülékeny a mai modern világ, egy pillanat műve lehet csak és rögtön 3-400 évet visszarepülve a középkorban találhatjuk magunkat. Érdemes ilyen szemmel is elolvasni a műveket, melyek jelzete D 83. Fontos megjegyezni, hogy mind az igényes fordítás, mind a jól olvasható betűtípus és figyelmes tördelés hozzájárul az olvasmányélményhez. Az Európa Kiadó ismét profi munkát végzett, elég ha a hangulatot kiválóan visszaadó borítókra tekintünk.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/

Beköszöntött a téli időszámítás, és ha öt órakor már sötétedik, mindenki azt gondolja, hogy eljött az éjszaka. Pedig nem! Ilyenkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy a kültéri munkák helyett az elménket munkáljuk, pallérozzuk, kényeztessük. Erre kiváló terep könyvtárunk, ahol folyamatos az újdonságok kikerülése az arra szolgáló polcokra. Szemezgetünk az eheti termésből, a borítókat a galériában találják meg.

Mostanában igencsak megnövekedett az ókori környezetbe ágyazott modern történetek száma. A téma és koncepció jeles szerzői közé tartozik Steven Saylor, Paul Doherty vagy David Gemmel a Trója-témájú regényeivel. Jelen kötetünk szerzője, Ben Kane Spartacus ezerszer megírt történetét ülteti új köntösbe. Úgy látszik, hogy még mindig van potenciál a rabszolgafelkelés újramesélésében, ugyanis a történet magával ragadó és stílusosan elmesélt, így érdemes feleleveníteni a sztorit. Spartacus döntéskényszerben van, két út áll előtte: a bizonytalan szabadság vagy az újabb, végső összeütközés Rómával. A választása a történelemből már ismerős, lehet, de érdemes a könyvet is elolvasni. Jelzete K 14.

Szintén hasonló sikernek örvendenek a skandináv krimik, ennek egy újabb darabja érhető el könyvtárunkban. Karin Alvtegen Árulás című vékony kötete egy kétségbeesett nőről szól, akit megcsal a férje, ám a bosszú nem várt fordulatot vesz, így pokoli események veszik kezdetüket. A lélektani oldalról is megközelített krimi az északi sötét hangulat mellett komoly izgalmakat is tartogat, a rajongóknak erősen ajánlott. Jelzete A 51.

Egyre-másra jelennek meg (főleg a General Press kiadónál) a német történelmi regények magyar kiadásai. Friss regény az Assisi menyasszonya, amelyet Brigitte Riebe jegyez (könyvtárunkban megtalálható még két műve, Az éjszaka kapui és A holdistennő). A történet egy szerencsétlenül járt apáca halála utáni nyomozást mutatja be, középkori környezetbe ágyazva. A tipikusnak hangzó, de izgalmas környezetben játszódó történet az R 72-es jelzet alatt található.

Peter James és James Grippando állandó szerzői a Világsikerek című sorozatnak, amelyben már több mint 200 kötete jelent meg. James Az idő rabságában című kötete egy kegyetlen rablógyilkosság utáni nyomozás történtete, ahol az áldozat 95 (!) éves öccse a nyomozóval együttműködve ered az ellopott családi ereklyék nyomába. Grippando regényének címe Zaklatás, amely a Jack Swyteck-sorozatba illeszkedik. Az állandó főszereplő ügyvéd egy olyan nő védelmét vállalja el, akit azzal vádolnak, hogy saját kétéves kislányát ölte meg. A nő felmentése után nincs vége az ügynek, az ügyvédnek a nőn kívül saját magát is védenie kell egy sorozatgyilkostól és a közvéleménytől is. Jelzetük J 26 és G 65.

Az Irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre legfrissebb kötete is megérkezett könyvtárunkba, ennek a naplófeljegyzésekből és töredékekből összeállított pszeudo-regénynek a címe: A végső kocsma. A közel 60 éve íródó látomásszerű kötet személyes hangvétele és Kertész-i stílusa miatt lehet olvasásra érdemes. Jelzete K 42.

Havas Henrik, a megosztó médiaszemélyiség már eddig is sikerkönyveket írt, nem éppen átlagos témákról, jelenleg kötetében, az Én vagyokban saját magát és életét próbálja bemutatni naplófeljegyzéseken, interjúkon keresztül. A szókimondó és "Havasos" kötet tartogathat meglepetéseket még azoknak is, akik ismerik eddig munkásságát. Jelzete H 43.

Nemes Nagy Ágnes, irodalmunk jeles költője és gyermekirodalmi szerzője a külföldi utazásairól naplókat, feljegyzéseket vezetett. Ezeken az utakon férjével, Lengyel Balázzsal vettek részt és most a Helikon kiadó megjelentette ezen feljegyzéseket egyetlen kötetben, amely a Magyarul és Világul címet kapta. A pár többek között Erdélybe, Bécsbe, Amerikába vagy Jeruzsálembe is eljutott. A szövegek mellett a kötetek végén képgyűjtemény is található. A könyv jelzete N 46.

Az argentin pszichológus Jorge Bucay legújabb kötetében, A könnyek útjában (amely a Camino-sorozatba illeszkedik, jelen esetben az önmegismerés útját takarja) a gyászt, gyászolást ismerteti meg az olvasóval, talán segít megkönnyíteni ezt a nehéz és sokáig tartó érzést. A sok történettel és példával fűszerezett kötet hozzájárul a gyász megértéséhez, a veszteség feldolgozásához és ezáltal önmagunk alaposabb megismeréséhez. Jelzete 150 B 91.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/

John Scalzi napjaink felkapott sci-fi írója, a Vének háborúja-univerzum történeteivel vált ismertté. Azonban úgy döntött, hogy kipróbálja magát más témakörben is, ami nem sikerült rosszul, ám aktuális regénye hagy némi kívánnivalót maga után. A Vének háborúja szinte tökéletes világot teremtett, imádják a kritikusok és az olvasók is (a sorozat könyvtárunkban is elérhető természetesen), így a Bezárt elméket is felfokozott várakozás előzte meg.

A történet szerint egy Haden-nek nevezett szindróma több millió embert fertőzött meg a világon, amelynek az lett a következménye, hogy az áldozatok elméje testükbe záródott, azaz sem kommunikálni, sem mozogni nem tudnak, de az agyuk és az érzékelésük ép maradt. A nagy járvány lecsengése és a betegség feltérképezése után a hadenesek külön közösséget alkotnak és nagyfokú állami támogatást élveznek. Sikerült különféle segédeszközöket kifejleszteni számukra (egy "szrípió"-nak fordított robottestet, valamint egy Agora nevű virtuális közösséget), amelyek segítségével hétköznapi életet élhetnek, dolgozhatnak, kapcsolatot teremthetnek. Azonban az állami támogatás megvonását jelentő törvény elfogadása után egyre furcsább dolgok történnek a hadenesekkel, különféle atrocitások érik őket. Az ügyek felgöngyölítésében részt vesz a főszereplő, Chris Shane, aki hadenes, de FBI ügynökként kezd dolgozni, valamint társa, Vann, aki pedig integrátor volt, azaz olyan személy, aki a saját testét bocsájtja a bezáródott ember rendelkezésére. Ők ketten kezdenek nyomozni a sorozatos gyilkosságok, merényletek után, aminek a végén fény derül arra, hogy kinek és mi áll érdekében.

A mű elolvasása közben és utána is két dolog fogalmazódott meg bennem: egyrészt szörnyű lenne egy ilyen betegség jelenléte a világban, ám Scalzi megoldásai és a lefestett világképe izgalmasnak és érdekesnek hangzik, a másik pedig az, hogy a dolog klasszikus krimire hajazó része kissé lapos lett, kiszámítható fordulatokkal és végkövetkeztetéssel. Ennek ellenére érdemes elolvasni a könyvet, az olvasmányos stílus, a szépen szedett szöveg és a kiválóan ábrázolt világ miatt. Ez utóbbinál jegyezném meg, hogy tágabb leírásnak is örültem volna, és elkezdtem egyéb, hétköznapi dolgokon gondolkodni, hogy azt miként oldanák meg.

Értékelésként 7/10-et adnék rá a koncepció miatt, de a lapos krimi kissé lehúzza. Kölcsönözhető a kötet, jelzete S 24.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/

Ismételten jelentkezünk a más szokásossá vált újdonságajánlóval, a heti termésből szemezgetve a következő köteteket emelnénk ki (természetesen ennél sokkal nagyobb az új könyvek volumene):

A népszerű, misztikus témákkal operáló írónő, Fejős Éva rendszeresen jelentkezik új regénnyel, a Mert nekünk szeretnünk kell egymást címet viselő, legutóbbi munkájának témája egy különös világ, ahová egy ajtón keresztül lehet eljutni. A főszereplő egy tizenéves lány, aki az ajtó mögött furcsa emberekkel és szereplőkkel találkozik, de rátalál a szerelem és önmagát is megismerheti. A különös történet az írónő rajongói számára biztos tipp, a kísérletezőknek pedig stabil kezdőpont lehet az életmű megismeréséhez.
Fejős Éva műveinek jelzete F 35.

A romantikus regények kedvelői igazán nem panaszkodhatnak a felhozatalra, a műfaj írói kitesznek magukért és ontják magukból az újabbnál újabb történeteket. Eloisa James sem tesz másként, a műfaj határait nem feszegető, de izgalmas és humorral fűszerezett művében, amit a Szépség és a Szörnyeteg hasonlatára húzott rá. A világra nyitott lány (Linnet) és a mogorva, magának való őrgróf (Piers Yelverton) szerelmének történetét feldolgozó Szelíd szépség című regényt a J 26-os jelzet alatt találják.

Manapság (írói és olvasó szempontból egyaránt) nagy népszerűségnek örvendenek az olyan regények, amelyek a krimi műfajában tartoznak, de receptekkel vannak kiegészítve, így gasztronómiai utazást is biztosítanak. A furcsa egyvelegnek rengeteg képviselője van, aktuális könyvünk szerzője, Jessica Beck is sorozatban gondolkodik (Donut Shop krimik). A Cukormázas gyilkosság főszereplője egy elvált nő, Suzanne, aki a válás után álmai megvalósításába fog, ami egy kis cukrászat, ahol fánkokat árul. A kis üzlete egy gyilkosság nyomán nyomozás- és pletykaszíntérré változik, ahol Suzanne-nak alkalma nyílik egy kis magánnyomozásra. A gyilkos kiléte és az ínycsiklandó receptek megtalálhatóak a B 43-as jelzet alatt.

Ian M. Banks-et a sci-fi rajongóinak nem kell bemutatni. A tavaly elhunyt író egyik utolsó regénye a Közelkép, amely a valóság és a képzelet határait feszegeti. A Kultúra-regények közé tartozó darab a küszöbön álló, minden eddiginél véresebbnek ígérkező háború előzményeit jeleníti meg, amely felfordulás egy gyilkossággal és egy fiatal nővel kezdődik, aki elindítja a civilizációkat elpusztító lavinát. Jelzete B 28.

David Foenkinos jelenleg Franciaország egyik legnépszerűbb írója. A Nathalie második élete (amelyből nagy sikerű film is készült) szerzőjeként magas elvárásokat támasztanak odahaza, a legújabb regénye, az Emlékek úgy tűnik, megugorja a lécet. A humoros és franciásan könnyed regényben egy írónak készülő portás családját ismerhetjük meg, és magát a főszereplőt, akik az emlékek gyűjtésének értelmére szeretne rájönni. Az elkallódó nagymama utáni nyomozással fűszerezett történet jelzete F 67.

Josephine Angelini regényfolyama a második és harmadik rész érkezésével teljessé vált. A Baljós csillagok, Álmatlanság és Istennő címeket viselő kötetek főszereplője egy különleges képességgel megáldott lány, akit látomások gyötörnek. Kiderül, hogy félistenként az istenek pusztítását kell megakadályozni, miközben a saját életét is helyre kell tenni. A többszöri apokalipszist megakadályozó Helen története az A 61-es jelzetnél található.

Október 6. kapcsán éppen aktuális Ballai László kisregénye, az Arcmás, amely Görgey Artúrról és az 1848-49-es szabadságharcról szól, mai környezetbe ágyazva. Olyan kérdéseket feszeget a kisregény, hogy megnyerhető lett volna -e a szabadságharc és ha igen, milyen módon? A mai környezet miatt aktuális társadalmunknak is kritikai képet nyújtó kisregény Ballai többi művével egyetemben a B 22-es jelzetet kapta.

Grecsó Krisztián napjaink felkapott és ünnepelt magyar írója. A hazai irodalmi élet egyik színfoltja, legújabb, közönségsikert arató munkája a Megyek utánad című regény. A főszereplője egy Daru nevű srác és a regényen végigvezetve az életében előforduló nőket követhetjük végig, amely kapcsolatok segítségével válik felnőtté. Daru kalandjaival a legtöbb olvasó azonosulni is tud, így válik értékessé a regény. Jelzete G 62.

Sándor Mihály nagy vállalkozásba fogott, amit sikerrel tudott teljesíteni: megírta a debreceni futballélet történetét egészen 1899-től napjainkig. A nemrégiben csodálatos, új stadionnal gazdagodott DVSC gazdag múlttal és sportélettel rendelkezik, amit érdemes volt megörökíteni ebben a nagy és részletes információkat, képanyagot tartalmazó kötetben. A Loki mellett a város egyéb futballegyesületeiről megemlékező kötet a 796 S 16-os jelzetnél található.

Várjuk továbbra is kedves Olvasóinkat, régi és új könyveink közötti böngészéshez kellemes időtöltést kívánunk!

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/