A magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota
Könyvtárunk mindig nagy hangsúlyt fektet állományának változatos bővítésére. Nem zárkózunk el a beszerzések során a kényesebb témákat taglaló, de az ismeretterjesztés szempontjából fontos művek elől, sőt, úgy gondoljuk, az olvasók számára szükségesek is ezek a könyvek. A magyarországi romák helyzete a mai napig ellentmondásos és főleg negatív véleményezésű téma, amelynek része a korlátolt látásmód és a sztereotípiák alkalmazása. Ez a jelentős népcsoport a magyar nép részét képezni már hosszú ideje, ezért érdemes megismerni szokásaikat, hátterüket, szociális helyzetüket. Sokan nem is gondolnák, hogy a cigányság mennyi mindennel járult hozzá a magyar szellemi termékek, kulturális értékek megszületéséhez. A korlátolt gondolkodás részeként meg sem akarjuk ismerni őket, így marad a negatív megítélés. Persze vannak kivételek, nem szeretnék általánosítani.
Szabóné Kármán Judit, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatójának kutatása a 17. századtól kezdődően követi nyomon a cigány értelmiség kialakulását, egyértelműen hiánypótló munka. Témái között szerepel egy általános ismertető a roma népességről, lakhatási, foglalkoztatási helyzetéről. A szerző elénk tárja a roma értelmiségi réteg kialakulását, az első írástudóktól kezdve és korról korra (19. század, Kádár-korszak) napjainkig bemutatva ennek fejlődését, alakulását. Érdekességképpen párhuzamba állítja a magyar értelmiség hasonló tendenciáival, majd közli saját kutatásának eredményeit is, amelyet diplomás cigány interjúalanyokkal készített beszélgetésekből állított össze, így minden oldalról megvizsgálhatjuk a kérdést. Igencsak olvasmányos, érdekfeszítő és alapos munka, amely a magyar párhuzam miatt érdekes következtetéseket is tartalmazhat, biztos lesz olyan, aki meglepődik azon, hány és hány cigány ember emelte a magyar kultúra színvonalát (legyen az zenész, író, vagy más értelmiségi). A kutatás nem csak történeti, hanem társadalomtudományi és mentálhigiénés munka is, üde színfoltja a cigányság kutatásának.
A Gondolat Kiadónál megjelent kötetet tanulmányozásra ajánlom a téma iránt érdeklődőknek, megtalálható a 301 SZ 23-as jelzetnél.
/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/