Budapest 1873 óta (hivatalosan is) megkerülhetetlen központja országunknak. Fővárosként országos jelentőséggel bír, nagysága miatt sem lehet függetleníteni tőle az országban zajló gazdasági, politikai folyamatokat, illetve a történelem során is kiemelt szerepe volt az ország életében. Buda elfoglalása vagy felszabadítása általában az ország vesztét vagy létét jelentette. Jelen bejegyzésben két olyan korszakból mutatok be könyvet, amikor a város fejlődése, fejlesztése kiemelt fontossággal bírt.

Az első korszak a 20. század eleje, egészen pontosan az 1900-as év, amikorra a kiegyezés (1867) után elindított folyamatok eredményének összessége olyan világváros létrejöttét eredményezte, amely fejlettségben, iparosodás területén elsőnek számított Európában (gondoljunk csak a kontinens első földalatti vasútjára, a kulturális élet pezsgésére). Virágzott az építészet, ekkor alakult ki a ma is csodált, gyönyörű belvárosi és Duna-parti rész, épült a város folyamatosan. Erről a korszakról emlékezik meg John Lukacs (1924-) magyar származású történész az Európa Kiadónál megjelent könyvében. Az idézetekkel, korabeli lapok beszámolóiból összegyűjtött leírás hitelesen adja vissza azt a hangulatot, amit a pezsgő világváros tudott nyújtani akkori polgárainak. Voltak ugyan különbségek, de ezek nem voltak markánsak. A szellemi elit jól megfért az alsóbb osztálybéli népréteggel. 32 táblán fotókkal is illusztrálja a szerző a kötetét, időnként nem árt azért odaugrani, hogy könnyebb legyen a képzettársítás. Könnyen befogadható olvasmányról beszélünk, mindenképpen érdemes megismerkedni ezzel az évvel, ami elmúlt idők dicsőségét hirdeti, emellett hitelesen ábrázolja a magyar történelem egy igencsak fontos korszakát a hétköznapoktól a politikáig. A könyv végén bibliográfia és forrásjegyzék segíti a további tájékozódást. A kötet kölcsönözhető, jelzete 943.9 L 92.

Egy egészen más korszakról szól a következő ajánlott kötet, ez már a Kádár-korszak, amikor is az iparosítás következtében Budapest pártállami vezetők figyelmébe került. Kondor Attila Csaba könyvének címe: Iparpolitika és Budapest a Kádár-korszakban, megjelent a Napvilág Kiadónál. Olyan korszak ez, aminek sokan részesei voltak, ám a mélyebb folyamatokról szinte semmit sem lehet tudni. Ilyen volt Budapest fejlesztése is, amely a szocialista eszmék miatt nehézkesen, időről időre meglódulva haladt, ám jellemző volt a különutasság is, amely miatt egyedi megoldások is születtek. Folytonos küzdelem zajlott a forráselosztások miatt a vidék és a főváros között, talán ez utóbbi lobbizása volt hatékonyabb, azért érzik talán sokan "vízfejnek" a fővárost. A szerző eredeti dokumentumok (Politikatörténeti Intézet és levéltárak) tanulmányozása alapján alkotta meg könyvét, amely inkább szakkönyvnek minősül, ezért rengeteg fontos információ található benne. Olvashatunk benne a vállalatfejlesztésekről, telephely-politikáról, a híres-hírhedt gyárakról, valamint az ezekhez kapcsolódó foglalkoztatáspolitikáról. Érdemes megfigyelni a hatalmi küzdelmeket a forrásokért, területekért, módszereket, ötéves tervek teljesüléseit. Gazdag bibliográfia segíti a további tájékozódást a témában. A kötet kölcsönözhető, jelzete 338 K 68.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/