James Clavell: Patkánykirály

A második világháború (1939-1945) az emberiség egyik legszörnyűbb és legsúlyosabb következményekkel járó katasztrófája volt. Máig az egyik legaktívabb téma a történészek körében, tanulmányok, könyvek ezrei születnek a szereplőkről, harcokról, politikai és gazdasági hátterekről és hiába volt a közelmúltban, még mindig nagyon keveset tudunk erről az időszakról és a rejtett borzalmakról. A tudományos területen kívül a regényírók is a maximumot hozzák ki a háborúból: a kémhálózatok, szabotázsakciók, személyes élmények kifogyhatatlan forrásai az izgalmasabbnál izgalmasabb könyveknek. Természetesen ezen a téren is születnek kevésbé sikerült munkák, ezekről most feledkezzünk is el. Az európai hadszíntérről magyarként testközelből is sokat tudunk, de annál kevesebbet a távol-keleti csatákról, ahol nem kevésbé fontos ütközetek, hatalmi harcok folytak, mint az öreg kontinensen. Sci-fibe illő elemzések szólnak arról, mi lett volna, ha...

Tekintsünk inkább mai kötetünkre, amely nem új, az eredetileg 1962-ben megjelent regény nálunk is több kiadást megért már, de nem árt felfrissítenünk róla az emlékeinket. A történet az emberi találékonyságról és kiszolgáltatottságról szól, amely minden helyzetet képes legyőzni. Amerikai katonákat ismerhetünk meg egy szingapúri hadifogoly-táborban, amint a túlélésért és a szökésért küzdenek. A japán fogolytáborban csak az tudja túlélni a borzalmakat, akinek alapvető ösztönei diktálják ezt. Peter Marlowe vezéregyéniségként segíti fogolytársait, a Király, egy harlemi, tehát szegény sorból származó fiatalember pedig leleményes módon még odabent is a haszonszerzésen gondolkodik, ezért patkányokat kezd el tenyészteni és csirkehúsként árulja. A lényeg azonban az, hogy a kidolgozott és valós karakterek azonnal megfogják az olvasót és nem eresztik, lapról-lapra izgalmasabb és feszültséggel telibb a regény. A helyszín ugyan dél-ázsia, de lehetnénk bárhol a világon, mivel bebizonyosodik, hogy az emberi gonoszság és kegyetlenség univerzális tulajdonság. Átélni egy pillanat műve. Emellett konklúzióként levonhatjuk, hogy akármilyen biztonságos világban élünk, mindig legyünk elégedettek azzal, amink van, ugyanis ez nem mindenkinek adatik meg...

A regény 1989-es, de újonnan beszerzett kiadása kölcsönözhető a felnőtt könyvtárból, jelzete C 23, ahol a szerző többi, nagy sikerű regénye, a Sógun és a Taipan is megtalálható hasonló témakörben.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/