Galsi Zoltán helytörténész legújabb munkája tulajdonképpen egy sorozat része, amely a Törökszentmiklósról szóló képeslapokat, üdvözlőlapokat mutatja be valamilyen tematika szerint. A mostani Üdvözlet Törökszentmiklósról című kötetét fiatal szerzőtársával együtt alkotta meg, a december 21-i könyvbemutatón Kiss Ádám Lászlót úgy jellemezte, mint a "törökszentmiklósi képeslapok legjobb ismerőjét". Tény, hogy ketten olyan színvonalas kiadványt alkottak meg, amely bármelyik városnak díszére válna.

A színvonalas kiállású kötet alcíme szerint a régi Törökszentmiklóst kívánja bemutatni képes levelezőlapokon. A főbb városi épületek, mint a régi-új Városháza, Indóház, katolikus és református templomok jelennek meg a könyv oldalain. Emellett olyan épületekre is rácsodálkozhatunk, amelyekről nem is sejtjük helyi lakosként, hogy a századfordulón mi lehetett a funkciója. Például az Almásy út elején található "volt rendőrség épülete" (ahogy szinte mindenki ismeri) Népbankként működött, vagy a mai Bercsényi kollégium épületében volt a Járásbíróság. Persze találhatunk olyan épületeket is, amelyek ma már nem részei a városképnek, ilyen a Bocskai úti Zsinagóga vagy a Vigadó. Érdekessége a képeslapoknak, hogy például a Városházát ezen kortörténeti dokumentumok alapján rekonstruálták szecessziós stílusban.

A kötet 266 darab képeslapot tartalmaz, a törökszentmiklósiak mellett pusztakengyeli, pusztasurjányi, pusztaszenttamási, tehát környékbeli letűnt és ma is létező épületek, kastélyok ábrázolásában is gyönyörködhetünk. Akit behatóbban érdekel a képeslapok története, annak ajánlom a kötet elején Kiss Ádám László rövid, de sok információt tartalmazó tanulmányát, emellett az érdeklődő szakirodalmi ajánlóval is találkozhat a kötet végén, illetve a képeslapokhoz tartozó jegyzetekben is böngészhet. Külön ki kell emelnem a technikai szerkesztést, amelynek különlegessége az oldalszámozás egyedi, pecsétszerű megoldása, a lapszéli motívumok alkalmazása. A szerző elmondása szerint az OSZK-ban is ámulva fogadták a kötelespéldányokat...

A kötet megtekinthető helyben és kölcsönözhető a felnőtt könyvtári részlegen, a 908 G 22-es jelzet alatt, valamint megvásárolható a könyvtár információs pultjánál, 4500 forintos egységáron.

A december 21-i könyvbemutatóról az alábbiakban látható egy videó, érdemes végignézni, sok információ hangzik el benne a könyvvel és a képeslapokkal kapcsolatban:

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/

Jelen blog a törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ felnőtt- és gyermekkönyvtára könyveinek népszerűsítésére jött létre. Célunk az, hogy az újdonságokból és az esetleg elfeledett, de a méltatást megérdemlő művekből szemezgetve azokról kedvcsinálót, ismertetőt állítsunk össze, amely talán hozzájárul az olvasás változatosságához, élvezetéhez. Találunk a bejegyzések között majd regényeket, ismeretterjesztő műveket, méltán vagy tévesen felkapott könyveket egyaránt. Visszanyúlunk a régebbi korok sikereihez, valamint igyekszünk lépést tartani a legújabb könyves trendekkel is.

Kívánom, hogy találkozzunk minél többször a könyvtári részlegen!

Jó böngészést és ismerkedést kíván,

Veres Tamás

tájékoztató könyvtáros

Fekete István (1900-1970) az egyik legérdemesebb magyar író, akit újra és újra fel kell fedezni. Nem egyszerűen opcióként áll előttünk ez a felfedezés, hanem kötelességünk újraolvasni a műveit, esetleg időről időre egy újabb kötetét megismerni. Személy szerint én is így tettem és a legismertebb két kötetén (Tüskevár, Téli berek), valamint állattörténetein (Lutra, Bogáncs, Kele, Vuk) túllépve kevésbé ismert művei felé fordultam. A koppányi aga testamentuma című regényét egy irodalmi pályázatra írta és első helyet is szerzett vele. Kivételes írói képességei már ebben a történetben is megnyilvánulnak, írói jellegzetességei, mint az emberi sorsok kivételes érzékeltetése, a táj és a természet lírai szépségű bemutatása, amelynek hatására az olvasó szinte beleélni magát a fű susogásába, érzi magán a nap áldó melegét, vagy télen a szél metsző hidegét.

A történelmi regény főszereplője a végvári Magyarország egyik fiatal katonája, Babocsai László, aki édesapja halálát kívánja megbosszulni azzal, hogy a koppányi agát párbajra hívja ki. A párbaj bevett, ám törvénytelen szokás a megosztott, felszabdalt Magyarországon. A párbaj következményeit mutatja be a regény (itt nem árulom el, hogy ki nyer, bár sejthető) és fokozatosan bontakozik ki a cselekmény, ami folyton növekvő izgalommal szövi át a regényt. A történet során Fekete István bemutatja a vidéki ember leleményességét, feltárja előttünk azt, hogy gonosz és gátlástalan emberek minden korban léteztek, ám általános konklúzióként levonhatjuk, hogy itt is győz a jóság. Megjelenik a regényben a hódoltatott magyar nép, amely ebben az ábrázolásban inkább baráti kapcsolatot ápol a törökkel. Olvasmányos, cselekményben és szimpatikus, szerethető (gyűlölhető) szereplőkben gazdag regény, kiszámítható végkifejlettel. Ennek ellenére a történet és a tanításai bennünk ragadnak akaratlanul is. Vasárnap délutánokhoz, hétköznap estékhez ajánlom a kötetet, kiváló élmény lesz mindenkinek.

A regény megtalálható könyvtárunk felnőtt részlegén, az F37-es jelzetnél, ahol még több Fekete István vár a kedves olvasóra.

/Veres Tamás/