Balkáni árnyak - Aktuális ajánlatunk

Mai ajánlónkban inkább a szakkönyvekre helyezzük a hangsúlyt, de természetesen az újonnan beszerzett szépirodalmi művek túlsúlya továbbra is jelentős.

Elsőként - mintegy kivételként - következzen Roboz Léna regénye a Balkáni árnyak. A történet műfaja szerint krimi, ami a fülszöveg szerint magában hordozza a társadalomkritikai jelentéstartalmat is. Egy megfeneklett életű és karrierű újságíró hölgy nyomozásba kezd egy korrupciós ügyben, a kétezres évek elején. Ahogy az lenni szokott, semmi nem az, aminek látszik, a szálak messzire, a sötét Balkánra vezetnek, és ahogy Sára egyre inkább belebonyolódik a sztori felgöngyölítésébe, saját múltjával is szembe kell néznie. Jelzete R 76.

Az öregség, öregedés mindenkit foglalkoztat, habár a fejlett világ nagy részén a kitolódott legmagasabb elérhető kornak és a különböző egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően közel sem olyan drasztikus változás, mint akár 100 éve volt. A 70 év szinte játszva elérhető, főleg ha az ember odafigyel az életvitelére. Rudi Westendorp Öregség öregedés nélkül című kötete arra vállalkozott, hogy az öregedés témakörét pszichológiai és biológiai szempontból is körbejárja. Vajon lesznek hamarosan 130 év fölötti idősek? Mi lesz a nyugdíjrendszerrel, a munkaerőpiaccal? A fejlett világ egyik legfontosabb kérdése az idősekkel való foglalkozás, hiszen egyre nagyobb társadalmi réteget képviselnek, így ez a könyv mindenki számára tanulságos lehet. Jelzete 613 W 63.

Sem a politikáról, sem a vallásról nem érdemes vitába bonyolódni senkivel, annak ugyanis egyetértés nem lehet a vége. Kurt Flasch középkorkutatóként tisztában van a különböző felekezeti és vallási irányvonalakkal, ismeri az összes nagy középkori gondolkodót (Szent Ágoston, Eckhart mester, stb.), mégis úgy döntött, hogy ő nem lesz többet keresztény. Ezen döntését könyvében (szigorúan hangsúlyozva, hogy magánvéleményeként) meg is indokolja. Nem szabad tehát szemellenzősen hozzálátni a kötethez, a Miért nem vagyok keresztény? csak nyitott szemléletű vallásos és vallástalan olvasóknak való. Jelzete 200 F 63.

A futásról, mint mozgásformáról már esett szó ezen blogban is, ám olyan nagy lélegzetvételű kultúrtörténeti monográfiát mint Thor Gotaas: A futás világraszóló története című munkája, még nem vehettünk kezünkbe. Gotaas szisztematikusan, koronként veszi sorra a futás jelentőségét, hasznát, motivációját, így tisztán láthatjuk, hogy a mai kor futójában egészen más munkál tevékenysége során, mint az ókori maratonistákban. Sok név, rengeteg információ, hatalmas tudásgyűjtemény ez a könyv, a téma iránt érdeklődőknek alapirodalom. Jelzete 796 G 55

Csányi Vilmos ismert magyar biológus, etológus, író A kutyák szőrös gyerekek című kötetében a kutyák nevelését az emberekéhez hasonlítva, illetve az ebnevelést tudományos alapokra helyezve igyekszik elősegíteni. Olvashatunk a megszelídített farkas háziállatként való alkalmazásáról, az emberek és kutyák viselkedési hasonlóságáról, a két főszereplő kutya, Bukfenc és Jeromos fejlődési naplójába is belenézhetünk. A kötet végén vaskos szakirodalom-lista segíti a további tájékozódást a témában. Jelzete 591 C 40.

/Veres Tamás, tájékoztató könyvtáros/